A Felföldi Baranta Iskola története

A Baranta a magyar hagyományokra épülő harcművészeti stílus, amelynek első sportegyesületét 1997-ben Vukics Ferenc alapította.
A Baranta szó főleg a Belső-Ázsia nomádjainál fordul elő különböző névváltozatokban, néha egész ellenkező állítást fejeznek ki. Sok esetben, mint az érem két oldala, az egyik jelentés az, hogy rablás, fosztogatás, portyázás, a „baranták”, a másik oldala pedig az, hogy bosszúálló, büntető hadjáratot jelent. Vámbéry kutatása szerint, a Baranta a barumta, a barum, mint barom, szarvasmarha szóból ered, és jelentése pedig marhatolvaj-t állít, de továbbmegy, s azt mondja, hogy a népnek, és itt a kazak-kirgizekre gondol, az ősi szokásaihoz tartozik, mert pörösködés, becsületbeli dolog vagy vérbosszú esetén az ököljog egy nemét képviseli. A kazakokat kérdezve a baranta jelentéséről, azt mondták, hogy olyasmit, mint a magyar hagyományban a betyár, aki igazságot szolgáltat a népnek!
Az ujguroknál a baranta kifejezés azt jelenti: egy, hogy erőösszemérés, a másik jelentése pedig az, hogy a „hősök, a bátrak itt vannak, jelen vannak”!

Felföldi Baranta IskolaFelföldi Baranta Iskola

A Felföldi Baranta Iskola egy különálló stílust képez. Kopecsni Gábor 2006-ben alapította meg az első Baranta közösséget Felvidéken, Dunaszerdahelyen, majd több kezdeményezés hatására alakultak csapatok. 2008-ban önállóan alapították meg a Felföldi Baranta Szövetséget. A Felvidéken kialakult Baranta, annak kutatási eredményei szülték az önálló Baranta iskolát, amely a területi elhelyezkedése miatt kapta a nevét: Felföldi Baranta, amelyet Kopecsni Gábor alapított.
A Barantának nincs korszaka, történelmileg úgynevezett átfogó szerepe van. Fontos kiemelni a nomád korszakot és az azzal járó pásztorságot, hiszen ez szorosan összefonódott az akkori életvitellel. A nomád élet nem tudta szétválasztani a harcost az életét meghatározó állattartástól, a mindennapokban. Az eszközhasználat sokszor összeforrt a fegyverhasználattal is. Voltak, amelyek speciálisan fegyverként nőtték ki magukat, mint pl. az íj vagy a szablya, de voltak, amelyek munkaeszköznek és fegyvernek is alkalmasak voltak. Ma éljük azt a kort, amikor a pásztorság kihal, hanyatlik, pedig még az idős, igazi (többgenerációs) pásztoroktól még lehet gyűjteni harci elemeket. Azt az ősi tudást ma a pásztorok és a nem pásztoremberek gyerekjátékaiban szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk.
A Felföldi Baranta Iskolát Hét Rovás Iskolájának is nevezhetjük, mivel hét elemből áll: szablya, íj, ostor, bot, fokos, hajítófegyverek és a magyar népi birkózások. E hét elem összefogó képességeket fejleszt a barantázóban, a testközeli megmérettetéstől az egészen távoli tudatos cselekvésig.

Felvételi vizsgaFelvételi vizsga

A Felföldi Baranta alapvetően a gyakorló testi-lelki-szellemi hármasságát kívánja célozni. A lelki oldalával önmagát kell, hogy képezze és formálja a barantázó, majd ezt közösen, szellemi téren is végrehajtani egy közösséget alkotva a csapattal, egy hadat (nagycsaládot) képezve a szövetséggel.
A Felföldi Baranta Iskola lelkisége és szellemisége összefügg a testiséggel is, de mint olyan, a célja, hogy magyarul, vagyis szkíta erkölcsiséget tükrözze a gondolkodásmódja. Tehát nem elpusztítani a társát, hanem emelni, segíteni azt akár jóval, de akár rosszal is, ha az magasztosabb célt szolgál a közösség javára. A gondolkodásmódot alapvetően a szellemi népműveltségből meríti, amelyek (pl. a szólások, közmondások, népmesék) a magyar ember a tapasztalatai által szerzett bölcsességet hordozza. A Felföldi Baranta Iskola egy belső út, a jelmondata: Ősök útján, Önmagunkhoz! Az ősi fegyver és eszközhasználaton keresztül képesek lehetünk a belső és külső világuk harmóniáját megteremteni! Nem önző módon, nem ellenfélnek tekinteni a küzdő felet, hanem társként, küzdőtársként.
…mert magyarnak születtünk, magyarul tudjuk megérteni és jobbá tenni a körülöttünk lévő világot.

háttársháttárs